Ha kérdése van a meglévő vagy a leendő nyugdíjával, annak optimális igénylésével vagy növelési lehetőségeivel kapcsolatban, akkor azt ide kattintva fölteheti, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.
Ha nem akar lemaradni a nyugdíjrendszert, a nyugdíjakat és a nyugdíjas életre való felkészülés lehetőségeit érintő változásokról, akkor ide kattintva iratkozzon föl az ingyenes heti hírlevelemre!

Meddig tartható meg a visszahozott 13. havi nyugdíj a fenntarthatóság kihívásaival mindinkább küszködő nyugdíjrendszerben?

Részlet az elemzésem első részéből:

2021 óta a 13. havi nyugdíj eposzi jelzője, hogy ezt a plusz ellátást "a baloldali kormányok elvették, de az Orbán-kormány visszaadta". Eltekintve attól, hogy a 13. havi nyugdíjat 2003-ban a baloldali Medgyessy-kormány vezette be, valóban a Bajnai-kormány szüntette meg 2009-ben ezt a plusz ellátást a pénzügyi válságkezelés egyik kényszerű és kellemetlen intézkedéseként. (A keserű szájíz megédesítésére viszont megteremtette a nyugdíjprémium akkoriban ugyancsak elméletinek tűnő lehetőségét.)

A 2010-es kormányváltást követően az Orbán-kormány nem a 13. havi nyugdíj visszaállításával, hanem a magánnyugdíjpénztári rendszer visszaállamosításával kezdte a saját nyugdíjtörténelem-írását, ennek oka lényegében ugyanaz volt, mint a 13. havi nyugdíj előző évi megszüntetésének indoka, vagyis a súlyos pénzhiány az állami költségvetésben. (Az új kormány eredetileg feltehetően nem a magánnyugdíjpénztári rendszert akarta fölborítani, hogy hozzájusson az ott felhalmozott három és félezer milliárd forintnyi vagyonhoz, miközben a nyugdíjjárulék egészét ismét átirányítja az állami nyugdíjbiztosítási alapba, hanem a maastrichti kritériumok szerint a GDP 3 százalékában engedélyezett államháztartási hiány növeléséhez kérte Brüsszel hozzájárulását, de ezt az engedélyt a megismerhető információk alapján nem kapta meg, így kényszerhelyzetbe került.)

A magánnyugdíjpénztári rendszer gyakorlati visszaállamosítása persze súlyos bizalomhiányt okozott (az öngondoskodási piac a mai napig nyögi ennek a következményeit) és a visszalépésre kényszerített hárommillió pénztártag értetlensége és keserű szájíze se múlt el gyorsan.

Nyilván e negatív következmények enyhítését is szolgálta a nők kedvezményes nyugdíjának bevezetése rögtön a következő évtől, 2011-től, ami ugyan plusz költséggel járt, de az eltörpülni látszott a visszaállamosított magánnyugdíjpénztári vagyonhoz viszonyítva és az eredeti tervek szerint feltehetően sokkal kisebbnek tűnt a központi nyugdíjbiztosítási alapba viszairányított nyugdíjjárulék összegéhez képest is. A nők kedvezményes  nyugdíja azonban sokkal vonzóbbnak bizonyult az érintettek számára, mint ahogyan eredetileg tervezhette a jogalkotó, így 2024-ben már 467 milliárd forint, jövőre várhatóan több mint 500 milliárd forint lesz a kedvezményes nyugdíj finanszírozási igénye, vagyis nagyságrendileg ugyanannyiba kerül, mint amenyibe a teljes 13. havi nyugdíj (ami 2024-ben csak a nyugdíjakra vonatkozóan 449 milliárd forintba, az egyéb ellátásokkal együtt 520,5 milliárd forintba került). A magyar nyugdíjrendszerben így létezik egy rejtett 14. havi nyugdíj is, de ezt csak a hölgyek kaphatják, immár több mint egy évtizede.

A költségvetés azonban a magánnyugdíjpénztári rendszer gyakorlati megszüntetését követően is súlyos pénzhiánnyal küzdött, nem is véletlen, hogy a 13. havi nyugdíj visszahozatalának a kérdése - ahogyan a nyugdíjprémium fizetésének a lehetősége - nagyon sokáig föl sem merült, a plusz juttatások helyett inkább további elvonásokra volt szükség.

Ezek menetrendszerűen be is következtek, hiszen 2011 végével egy sor ellátás megszűnt a nyugdíjrendszerben (minden korhatár előtti típusú nyugdíj, ez 238 ezer főt, és az összes rokkantsági nyugdíj, ami 722 ezer főt érintett), a megszűnt juttatások helyett csak részben és jóval kisebb összegben más költségvetési előirányzatokba sorolt új ellátások révén az állam szemmel látható megtakarítást ért el - súlyos társadalmi áldozatok árán, gondoljunk csak a rokkantsági nyugdíj megszüntetésére, majd 2012-től feleannyi jogosultnak kétharmadnyi-feleannyi összegben járó rokkantsági ellátások megállapítására (a jogalkotó részéről évekig tartó mulasztásos alkotmánysértéssel is tetézve), vagy éppen a szolgálati nyugdíjak megszüntetésére, amellyel a hivatásos állományok dolgozóit bizonytalanították el, nem is beszélve az egészségre súlyosan ártalmas munkaörökben dolgozók korkedvezmény szerzési lehetőségének kompenzáció nélküli teljes megszüntetéséről.

A teljes első részt ide kattintva olvashatja el.